A végső fellebbezés után Abdallah-t július 25-én szabadon engedik a dél-franciaországi börtönből, és Bejrútba deportálják. A férfit - többek között - amerikai és izraeli diplomaták 1987-es meggyilkolása és robbantásos merényletek miatt ítéltek el.
HIRDETÉS
A terrorista ügyvédje, Jean-Louis Chalanset elmondása szerint Abdallah szabadulása után is „kommunista militáns marad, aki támogatja a palesztinok küzdelmét és harcolni fog országát érő izraeli invázió ellen”. Emellett Abdallah-t Európa leghosszabb ideje fogva tartott "politikai foglyának" nevezte.
Abdallah 1951-ben született Tripoliban, és egy keresztény faluban nőtt fel. Tanárnak készült, majd egy ideig tanított is.
Politikailag először a Szír Szocialista Nacionalista Párthoz (Baasz) igazodott, majd csatlakozott a PFLP-hez, egy ma is létező és befolyásos marxista-leninista palesztin terrorszervezethez, melyet Gasszán Kanafani költő-író, és dr. George Habbas fogorvos alapítottak.
A 1978-as izraeli invázió során megsérült, ami után megszervezte saját független fegyveres csoportját LARF néven, amelynek több testvére és helyi ismerőse is tagja lett.
Európában is a szélsőbaloldallal szövetkezett
1980 körül költözött Párizsba, ahol csoportja kapcsolatokat keresett és talált különböző szélsőbaloldali szervezetekkel, köztük az olasz Vörös Brigádokkal, akiknek a nevéhez Aldo Moro olasz miniszterelnök elrablása és meggyilkolása kötődött 1978-ban.
A LARF több közös akciót hajtott végre a nyugatnémet Vörös-Hadsereg-Frakcióval is (RAF), ismertebb nevén a Baader-Meinhof csoporttal, amely Jordániában kapott katonai kiképzést a PFSZ-től. A városi gerillaharcra szerveződő csoport legismertebb áldozata Hanns-Martin Schleyer, a Német Gyáriparosok Szövetségének elnöke volt, de megölték a terrorakciókat vizsgáló ügyészt, és több német rendőrt is.
Abdallah saját szervezete 1981 és 1984 között hét bizonyított terrortámadást vitt végbe Franciaországban és Olaszországban, jórészt politikai és diplomáciai célpontok ellen, beleértve amerikai és izraeli tisztségviselőket.
Charles R. Ray amerikai katonai attasét 1982. január 18-án lőtték le Párizsban, a lakása előtt. Yacov Barsimantov izraeli diplomatát március 31-én lőtte agyon egy női tettes Az elkövetőt „fehér barettes nőként” azonosították, amikor látták, ahogy a metróállomás felé menekül.
A LARF magára vállalta mindkét merényletet – állításuk szerint ezek válaszok voltak az izraeli és amerikai beavatkozásra a libanoni polgárháború idején, különösen az 1982-es izraeli invázió miatt
1984-ben Abdallah hamis algériai és máltai útlevéllel Párizsból Lyon felé tartva önként jelentkezett a rendőrségen, mert arra gyanakodott, hogy Moszad ügynökök üldözik. Ekkor őrizetbe vették, és a házkutatás közben lőfegyverekre és robbanószerre bukkantak, valamint a gyilkosságokhoz használt fegyvert is megtalálták.
A LARF-hoz és Abdallah-hoz kapcsolódó csoportok több bombamerényletet is elkövettek Párizsban 1982 és 1986 között. A legpusztítóbb esemény az 1986 szeptember 17-i Rue de Rennes‑i robbantás volt, amely 7 halottal és 55 sebesülttel járt. A bombát Fouad Ali Saleh Hezbollah-tag helyezte el. A merénylet célja Abdallah szabadon engedésének kikényszerítése volt.
A LARF nem Abdallah önálló bűnbandája volt, hanem egy tágabb radikális hálózat része, amely együttműködött az európai szélsőbaloldallal. Az izraeli és az amerikai diplomatái elleni akciók merényletek megtervezésében élő kapcsolatban álltak a PFLP-vel és más antiszemita/pro‑palesztin csoportokkal.
A PFLP legismertebb személyisége, Leila Khaled akcióparancsnok volt az első nő, aki repülőgépeket térített el. Khaled jelenleg is tagja a Palesztin Nemzeti Tanácsnak (parlamentnek).