Július elején meghalt egy 46 éves magyar nemzetiségű kárpátaljai férfi. A halálhír hamar bekerült a magyar médiába, a kormánypárti újságírók állítása szerint Sebestyén Józsefet ukrán sorozótisztek verték halálra.
HIRDETÉS
,,Sebestyén Józsefet kényszersorozás közben toborzónak nevezett alakok agyonverték" - lassan egy hete Orbán Viktor erről beszél minden létező platformon. A kormányközeli média pedig amellett, hogy megállás nélkül bírálja az ukránokat és a Zelenszkij-vezetést, megpróbál bizonyítékokat gyűjteni a rendkívül ködös ,,magyarverős" történet alátámasztására.
Pénteken például futótűzként terjedt el a hír a kormányhoz köthető portálokon, miszerint a Sebestyén József boncolását végző patológust megzsarolták az ukrán hatóságok. Elsőként az Index írta meg, hogy Joszip Akar igazságügyi orvosszakértő azért hamisította meg a boncolási jegyzőkönyvet, mert a fiát nem sokkal korábban toborzótisztek elkapták és ezt követelték a szabadon engedéséért cserébe. Szembetűnő, hogy a cikk nem nevezi meg az információ forrását, csak annyit ír le többször, hogy egy ,,beregszászi forrástól" származik.
Ismerte és látta is
Az Euronews stábjának viszont Kárpátalján sikerült megszólaltatnia egy magyar nemzetiségű ápolót, aki névvel és arccal is hajlandó volt vállalni: Sebestyént nem verték agyon.
Razsó Zoltán büszke magyar, mégis azt érezte, hogy harcolnia kell az országért, amelybe született. 27 hónapot töltött a fronton, szolgált a budapesti nagykövetté kinevezett Fegyir Sándorral és túlélte a bahmuti vérszivattyút is.
Ő látta az utcán sétálni Sebestyént akkor, amikor a budapesti állítások szerint már kómában volt, majd a kórházban is találkozott vele. Egészen pontosan az elmegyógyintézetben, ahová azután szállították át, miután nagyon zavartnak tűnt és össze-vissza beszélt.
Razsó elmondása szerint éppen dolgozott a négyes osztályon, amikor Sebestyén József elhunyt a kettesen. Érdeklődve kérdezte kollégáit, hogy mi történt a férfivel. Tőlük tudta meg, hogy minden komolyabb előjel nélkül megállt a szíve, és holtan összeesett a mosdóban. Razsó megbízható embernek ismerte meg kollégáját, a korboncnokot, aki megállapította, hogy Sebestyén lábából elindult egy vérrög, ami elakadt a szívartériákban, ezzel halált okozva.
Razsó viszont tovább kérdezősködött más kollégáinál is. Ekkor többen megerősítették, hogy két különböző osztályon is találkoztak Sebestyénnel és nem láttak rajta verésnyomokat, pedig a testét többször is átvizsgálták. Márpedig a véraláfutásokat és zúzódásokat jegyzőkönyvben szokták rögzíteni - mondta a veterán-ápoló az Euronewsnak.
Ez persze még nem jelenti azt, hogy az interneten keringő videók hamisak. A leszerelt katona viszont emlékeztetett: általában azokat szokták buszokba zsuppolni és ,,kicsit megleckéztetni", akik megpróbálják elkerülni a sorozást. Ők általában a többszöri figyelmeztetés ellenére sem mennek be a hadkiegészítő parancsnokságra, hogy frissítsék adataikat.
A háború ilyen
Ezen a ponton érdemes megjegyezni: Oroszország 2022. február 24-én totális háborút indított Ukrajna ellen. Az elmúlt 3 és fél évben a legdiszkrétebb becslések szerint is 170 ezer ukrán halt meg a harcokban. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek van olyan rokona, de legalább osztálytársa, aki odaveszett a fronton. A nemzet megvédése személyes ügy lett, így nem csoda, hogy sokan nem nézik jó szemmel, hogy egyesek megpróbálják kihúzni magukat a sorozás alól. Ha pedig a behívásért felelős TCK-ban éppen egy olyan katona teljesít szolgálatot, aki hajszál híján élte túl a rakétazáport, valószínűleg azt fogja érezni, hogy ,,most már menjen más is".
Rengeteg videó kering az interneten arról, hogy a toborzók durván bánnak az emberekkel, de ők többségében olyanok, akik megtagadták a bevonulást. Márpedig ez szinte a világ összes államában törvénysértő magatartás egy háború alatt.
Az ellenállást büntetik
Elfogadta interjúkérelmünket az egyik legnépszerűbb magyar származású kárpátaljai blogger, Lengyák Sándor, aki számtalan katonával készített már interjút a háború kitörése óta. Ő még sohasem látott olyat Ungváron, hogy valakit erőszakkal vittek volna el, de azt elismerte: Kárpátalján kívül, például Odesszában hétköznaposak a ,,buszosítások".
Ebben az esetben viszont az egyenruhások pont ugyanúgy bánnak a romákkal, magyarokkal, mint az ukránokkal - mondta Lengyák.
Tucatnyi magyarral beszéltünk Ungvártól Szolyváig. Ők mind azt mondták, hogy még a budapesti vezetés ukrán-ellenes kommunikációja sem ugrasztotta egymásnak a magyar és az ukrán embereket Kárpátalján. A magyar kisebbség ugyanolyan biztonságban él, mint a háború kezdetén.