2025 is extrém évnek ígérkezik. Eddig 232 ezer hektárnyi területet perzseltek fel a lángok a kontinensen.
HIRDETÉS
Idén összesen már csaknem Luxemburg nagyságával megegyező területeket, 231 539 hektár perzseltek fel az erdőtüzek Európában, ez 19 százalékkal több, mint az év ezen időszakára jellemző hosszú távú átlag.
Az elmúlt hetekben szerte a kontinensen erdőtüzek okoztak riadalmat, tízezrek kényszerültek elmenekülni a lángok elől. A tüzek legalább három emberéletet követeltek Törökországban, lezárásokat tettek szükségessé Katalóniában, tömeges evakuáláshoz vezettek Krétán, és pusztítást okoztak Marseille környékén. A lista nem teljes, a nyár előrehaladtával pedig még biztosan bővülni fog.
"Azt látjuk, hogy az idei év elég szélsőségesnek tűnik" - mondja Sarah Carter, a Global Forest Watch (GFW) kutató munkatársa. "Ez talán várható is volt, mert 2023-ban és 2024-ben is hőségrekordok dőltek meg, arra számítunk, hogy a forró, száraz időjárási körülmények folytatódni fognak" - teszi hozzá.
Hogyan táplálja az éghajlatváltozás az erdőtüzeket?
Az Európai Erdőtüzek Információs Rendszerének (EFFIS) adatai azt mutatják, hogy a tüzek heti összesített száma is jelentősen meghaladja az átlagot. Július 15-én a számuk 1230 volt, szemben az év ezen időszakában mért 478-as átlaggal.
Ez a növekedés azonban leginkább februárban és márciusban volt érezhető a Nyugat- és Közép-Európában uralkodó száraz és meleg időjárás miatt.
Az Európai Bizottság egyik tisztviselője tisztázta, hogy a március után leégett területekre vonatkozó adatok nagyon hasonlóak a hosszú távú átlaghoz.
A kutató nem teljesen biztos abban, hogy egyes tüzek miért törnek ki korábban az év folyamán, de nagyjából annak tulajdonítja, hogy a nyarak egyre melegebbek és hosszabb ideig forróbbak. Mindez a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának köszönhető.**
"Ha egy tűzvészes szezon általában a nyár közepére, a forró nyári hónapokra koncentrálódik, akkor az éghajlat felmelegedése miatt ez az időszak kiterjed, időben előrefelé és hátrafelé is" - magyarázza.
Ördögi körforgás
A megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás miatt a légkör egyre melegebb és kevesebb eső esik. Az erdők emiatt kiszáradnak, a tűzesetek gyakoribbak lesznek, a füstből származó szén-dioxid-kibocsátás pedig megnő. A pusztító körforgás egyre sebezhetőbbé teszi az erdőket, és így a tüzek még szélsőségesebbé válnak.
Mark Parrington, a Copernicus Atmosphere Monitoring Service (CAMS) vezető kutatója szerint 2025. július 16-ig az uniós országokban kitört erdőtüzekből származó szén-dioxid-kibocsátás becsült összmennyisége 1,9 megatonna szén-dioxidot tett ki.
Mely országokban pusztítottak idén különösen nagy erdőtüzek?
Idén eddig különösen Törökországot, az Egyesült Királyságot, Görögországot és Romániát sújtották tüzek. A legnagyobb erdőterületet Görögország, Spanyolország és Portugália vesztette el.
Úgy tűnhet, "mintha egész Európa lángokban állna" - mondja Carter - "de valójában Észak-Európa meglehetősen ellenálló a tűzzel szemben".
Egyes tüzek egyre inkább elpusztíthatatlanná válnak
A GFW éves fafajpusztulási adatai szerint a tavalyi európai fafajpusztulásnak mindössze 3 százalékát okozta tűz, a többiért a hibás erdőgazdálkodás a felelős.
A kutató szerint a jobb erdőgazdálkodás magában foglalja a mozaikos szerkezetű erőmodell elfogadását, amely változatos növényzetet tartalmaz, és távol tartja az olyan gyúlékony fajokat, mint az eukaliptusz. A talaj nedvességtartalmának megőrzése kulcsfontosságú, csakúgy, mint a tűzgátak létrehozása az éghető anyagok eltávolításával.
Egyes területeken azonban a szárazság és az erős szél kombinációja miatt "egyszerűen nem lehet leküzdeni a lángokat".
A korai figyelmeztető rendszerek alapvető fontosságúak az emberek biztonsága érdekében. Az EFFIS-adatok felhasználásával a Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) tűzriadót, míg a Global Forest Watch "valós idejű tűzjelzést" ad ki.