Miközben Európa az uniós ReArm Europe / Readiness 2030 védelmi terv keretében 800 milliárd eurós költségvetéssel készül katonai kapacitásának megerősítésére, a visegrádi országok klímaelemzői arra figyelmeztetnek: nem szabad figyelmen kívül hagyni a klímaváltozás destabilizáló fenyegetését.
HIRDETÉS
A klímaváltozás ma már nem csupán környezetvédelmi vagy jövőbeni probléma. Hatásai – a halálos hőhullámoktól az árvizekig – már most veszélyeztetik a kritikus rendszereket: a közegészségügyet, az energia- és élelmiszerellátást, a vízgazdálkodást, valamint a gazdaságot. Ha ezeket a következményeket nem kezeljük, az hosszú távon alááshatja a nemzeti és regionális biztonságot, különösen Közép- és Kelet-Európában - állapítja meg a Green Policy Center tanulmánya, amit Schaffhauser Tibor jegyez.
1980 és 2020 között a szélsőséges időjárási események több mint 487 milliárd eurós kárt okoztak az Európai Unióban. Az adatok emelkedő tendenciát mutatnak: míg 1981–1990 között az éves, inflációval korrigált gazdasági veszteségek átlaga 10 milliárd euró volt, 2011–2020 között ez már elérte a 14,7 milliárd eurót. A folyami áradások évente 5 milliárd, az erdőtüzek további 2 milliárd eurós kárt okoznak. Az emberéletben mért veszteség sem kevésbé súlyos: az elmúlt négy évtizedben több mint 138 000 ember halt meg az EU-ban szélsőséges időjárási események következtében. Bár nem minden ilyen esemény írható közvetlenül a klímaváltozás számlájára, a tudományos bizonyítékok szerint a klímaváltozás növeli ezek gyakoriságát, intenzitását és időtartamát.
A V4 régióban a következmények egyre láthatóbbak és súlyosabbak. Lengyelországban 2010 és 2019 között a hőhullámok mintegy 6000 ember – főként idősek – halálát okozták. 2024-ben árvizek követeltek kilenc emberéletet, és ezrek kényszerültek elhagyni otthonukat. Az ország emellett súlyos légszennyezettségtől szenved, amely évente több mint 40 000 korai halálozásért felelős.
Magyarországon 2012 és 2022 között a hőhullámok 8288 többlethalálozást okoztak. Ugyanebben az időszakban a biztosítók több mint 127 milliárd forintot fizettek ki nyári viharok és mezőgazdasági károk után. Gyakoriak az erdőtüzek, az időjárási szélsőségek gazdasági hatása pedig a GDP akár 1%-át is elviheti.
Csehországban a 2015–2020-as aszály volt a valaha mért legsúlyosabb, súlyosan érintette a mezőgazdaságot és az erdőket. Az átlaghőmérséklet 1960 óta 2,3 °C-kal emelkedett, ami hozzájárult a természetes ökoszisztémák meggyengüléséhez és olyan tüzekhez, mint a 2022-es, Cseh Svájc Nemzeti Parkot sújtó erdőtűz.
Szlovákiában a 2024-es Boris vihar rekordmennyiségű csapadékot hozott és átfogó áradásokat okozott. Tudományos értékelés szerint az ember által okozott klímaváltozás kétszeresére növelte az ilyen viharok valószínűségét és intenzitását.
Ezek nem elszigetelt természeti események – ezek biztonsági kockázatok. Megzavarják az infrastruktúrát, túlterhelik az egészségügyi rendszert, veszélyeztetik az ellátási láncokat, és közösségeket kényszerítenek lakóhelyük elhagyására. E láncreakciók instabilitást szülhetnek, és elmélyíthetik a meglévő sebezhetőségeket.
A V4 országok számára a klímakockázatok kezelése nem választható lehetőség, hanem kötelesség. A regionális együttműködés létfontosságú: közös kockázatértékelés, összehangolt alkalmazkodási beruházások és egységes kommunikációs fellépés a félretájékoztatás ellen – ezek mind elengedhetetlenek.
A klímavédelem és a katonai felkészültség nem ellentétesek – kiegészítik egymást. Érdemi klímareziliencia nélkül Európa továbbra is ki van téve a növekvő költségeknek, a társadalmi feszültségeknek és rendszerszintű sokkoknak. Az előrelátó, politikai folyamatokon keresztül megvalósuló megelőzés hosszú távon sokkal költséghatékonyabb, mint a válsághelyzetekre adott kényszerű reakciók.
A döntéshozóknak meg kell érteniük: újrafegyverkezés klímafelkészültség nélkül nem teljes – és klímareziliencia nélkül Európa több szempontból is sebezhető marad. A biztonságos Európa érdekében a klímakockázatoknak a stratégiai gondolkodás szerves részévé kell válniuk.
A cikk teljes változata elérhető a Visegrádi elemzőközpontok honlapjain:
Amelia Suchcicka | Koalicja Klimatyczna
Tibor Schaffhauser | Green Policy Center (GPC)
Tomas Jungwirth Brezovsky | Association for International Affairs (AMO)
Veronika Oravcova | Slovak Foreign Policy Association (SFPA)